2012. augusztus 14., kedd

Nem akarok napi 7589 forintot keresni!

Már régóta tervezem, hogy kiírom magamból az ilyen pénzkeresés-átbaszás (már bocsánat, de ez a legjobb szó rájuk) jellegű dolgokkal kapcsolatos véleményemet, helyesebben haragomat.
Miért haragszom ezekre?
Egyrészt azért, mert hazudnak. Mint a vízfolyás. Azt ígérik, hogy az ember kis befektetéssel, vagy befektetés nélkül kereshet pénzt úgy, hogy nem is kell érteni a dologhoz.
Hát hadd mondjam el, hogy ha valami olyasmit dolgozol, amihez nem értesz, vagy amiben nem vagy jó az egyetlen dologra garancia, mégpedig a sikertelenségre. Ha nem vagy őszinte magadhoz és nem ismered be, hogy amit csinálsz, azt szarul csinálod és csak a szerencsédnek köszönhető, hogy nem buktál bele, akkor egész életedben boldogtalan leszel. A munkádban legalábbis, de a magánéletedre is rá fogja nyomni a bélyegét.
Hogy az én életemben nem volt ilyen? Dehogynem. De soha nem hazudtam magamnak azt, hogy jó vagyok benne. Ha valami nem ment, akkor képeztem magamat. Érthetőbb szóval: tanultam. Azoktól, akik tudták. Nálad okosabb embertől tanulni ugyanis nem szégyen. Sőt, csak nálad okosabb embertől érdemes, legyen szó bármiről. Persze kell egy képesség arra, hogy felismerd a nálad okosabbat, a nálad jobbat. És kell egy képesség arra, hogy ne irigykedj a tudására, hanem megpróbálj ellesni tőle ezt-azt. Így megy ez. Tanulás nélkül tehát nincs siker.
És ha így sem ment, akkor váltottam. Sose bántam meg.
Olyan meg egyszerűen nincs, hogy valaki mindenben rossz. Mindenkinek lehetősége van megkeresni azt, amit könnyebben és/vagy jobban tud csinálni. De ehhez megint kell az a képesség, hogy be merd ismerni, hogy valami nem megy és nem is fog menni. Mert lehet, hogy egyszer-többször rosszul választottál. És akkor mi van? Válts!
Ha bot füled van, ne menj zenésznek. Ha gyengébb fizikummal áldott meg az élet, akkor ne menj rakodómunkásnak. Ha iszonyodsz a vértől, akkor ne menj orvosnak, rendőrnek, katonának, tűzoltónak, hullamosónak. Sorolhatnám még, de a lényeg az, hogy ha valami nem megy, azt ne erőltesd! Úgyis bukta lesz a vége...
Keresd meg magadnak azt, ami neked fekszik. Ha ezzel még pénzt is lehet keresni, az szerencsés mellékhatás. Persze nem mindig a pénz a lényeg...
Ha sok dolog van, ami neked fekszik és pénzt is akarsz keresni, akkor azt válaszd a sok dolog közül, amivel lehet is pénzt keresni.
Annyit borítékolok, hogy tanulás nélkül, befektetés nélkül SOHA nem fogsz sikereket elkérni.
Aki tanulás és befektetés nélkül sikeres, annál BIZTOSAN hibázik valami. Ott átverés van. Ott mások becsapása van, élősködés van. És annak sosincs jó vége.
Ha törvénytelen, akkor előbb-utóbb meg fogsz bukni és börtönben végzed. Ha nem törvénytelen, csak erkölcstelen, azt sem úszod meg. Így vagy úgy, de megfizetsz.
Én tudom, hogy látványos dolog szép autóval hasítani, nagy házba költözni, de hidd el, hogy az esetek legkevesebb részében jönnek ezek a dolgok könnyen. Legtöbbször nagyon sok tanulással és munkával töltött iccaka van mögöttük, csak erről senki nem beszél és senki nem is kíváncsi erre.
Ami könnyen jön, az könnyen is megy. Azt már többnyire nem látod, hogy mi a vége az ilyen "sikereknek". A vége vagy börtön, vagy alkoholizmus, öngyilkosság. Így szokott lenni azokkal, akik mások átveréséből élnek. Mert aki átver idegeneket, az becsapja az ismerőst is. A hazug nem válogat. Aki szarházi, az szarházi mindenkivel. Az becsapja a feleségét, a gyerekeit, a szüleit a testvéreit. Lehet, hogy eleinte csak kicsit és talál rá (önmaga számára) megnyugtató magyarázatot, de a hazug nem tudja megtagadni magát. Ha pedig hazudsz azoknak, akik közelállnak hozzád, akkor magányos leszel. Előbb-utóbb.
Szóval, ha valaki arra kér, hogy csapj be embereket, lehetőleg a saját ismerőseidet - lásd: multi level marketing, és hadd ne írjak példákat, mert még beperelnek - akkor elegánsan használd az egyik legrövidebb, de leghatásosabb magyar szót: NEM.
Ha nem mondasz nemet és a rokonaidat, családtagjaidat, kollégáidat, volt osztálytársaidat - röviden azokat akik bíznak benned - csapod be, azzal lehet, hogy rövid távon pénzt fogsz keresni, de hosszútávon MAGÁNY lesz a jutalma. Kerülni fognak, mint a leprást és az eljátszott bizalmat nagyon nehéz visszaszerezni. Sokkal többe kerül, mint amit kereshetsz vele.
Röviden: nem éri meg!

És végül - amíg el nem felejtem - azért haragszom ezekre a pénzkeresés-átbaszás (mégegyszer bocs, de még mindig nem találtam rájuk jobb szót) dolgokra, mert általában a nyomorodat, a szorult helyzetedet akarják kihasználni.
A módszer egyszerű és hatásos: meglebegtetni előtted a könnyű pénz reményét és megvárni, amíg ráharapsz. Ha ráharapsz, ki a hibás? Ők, akik átlátszó módszerekkel próbálnak becsapni, vagy Te, aki hagyod magadat?
Komolyan azt hiszed, hogy van könnyű pénz? Komolyan azt hiszed, hogy zseni vagy és majd Te...
Hány éves vagy királyfi/királylány?
Miért hazudsz magadnak?

Na, nem osztom az észt, mert még elfogy és amúgy sincs túl sok nekem sem. De annyi azért van, hogy egyrészt ne hagyjak vágyat ébreszteni magamban olyasmi iránt, amire NINCS SZÜKSÉGEM (reklámok), másrészt ne hagyjam becsapni magamat olyasmivel, amiről kicsit utánagondolva azonnal látszik, hogy csak átverésen alapulhat. Hazugságon, svindlin, sunnyogáson.

És annyi eszem van, hogy a világból először MAGAMAT ismerjem meg és MINDEN tettemet az önismeret és az önmagamhoz való őszinteség vezérelje.

Még azt is megkockáztatom, hogy ehhez nem is kell ész...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése